Az alapítvány
Ezt az alapítványt Krajcs Gábor emlékének megőrzése és méltó ápolása céljából hozták létre szülei Krajcsné Dezsőfi Katalin és Krajcs János. Céljuk, Krajcs Gábor hagyatékából szülőhelye és lakhelye Szolnok és kiemelten Szandaszőlős sportolni vágyó fiataljainak egészséges életmódra nevelése, a diák- és ifjúsági sport versenyszerű és amatőr módon történő gyakorlása révén. Továbbá a sport, elsősorban a labdarúgás számára utánpótlás nevelés támogatása, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megvalósításának elősegítése, a tehetséges fiatal – elsősorban szandaszőlősi – sportolók tehetséggondozása, anyagi támogatása.
Az alapítvány céljának megvalósítása érdekében az alábbi alapcél szerinti tevékenységeket végzi:
- Hagyományteremtő jelleggel évente “Krajcs Gábor Emléktorna” elnevezésű sportrendezvényt szervez vagy ilyen sportrendezvényhez támogatóként “Krajcs Gábor Emléktorna” versenyszám létrehozásával csatlakozik.
- A Szandaszőlősi Általános Iskolával együttműködve a kuratórium által kiválasztott szandaszőlősi, fiatal, tehetséges sportolókat támogatja, részükre anyagi, szakmai segítséget, támogatást nyújt.
- A diáksport területén kiemelkedő szakmai tevékenységet végzők elismerésére a “Diáksportért Díj Krajcs Gábor Emlékére” díjat hoz létre, amely annak a személynek vagy közösségnek adományozható, aki Szolnok város diák- és ifjúsági sport életében kiemelkedő tevékenységet végez vagy végzett, a diákok sportpályafutásának elindításában, a sportra, ezen keresztül az egészséges életmódra nevelés terén közösségépítő munkájával példát mutat vagy mutatott.
Krajcs Gábor
Krajcs Gábor 1986-ban született Szolnokon. Labdarúgó pályafutását hétéves korában, a Szandaszőlősi Általános Iskolában kezdte. Gönczöl Ferenc kezei alatt tehetsége hamar megmutatkozott, rövidesen országos és nemzetközi tornákon léphetett pályára a Góliát FC színeiben. A szandaszőlősi együttes tagjaként rendre a dobogó legfelső fokára állhatott a városi és megyei megméretéseken. 1999-ben az országos diákolimpia fonyódligeti döntőjén aranyérmes csapat alapemberének számított. Az iskolai sportsikerek akkor sem kerülték el, ha más sportágakban – atlétikában, mezei futásban vagy éppen floorballban – kellett bizonyítania. Serdülő korában a Szolnok Városi Sportiskola majd ifjúsági labdarúgóként a Szolnoki MÁV FC csapatában találkozhattunk a nevével. Bármilyen versenyről volt szó, az első hívásra rendelkezésre állt, és a pályán soha nem kellett noszogatni őt.
Sokoldalú labdarúgó volt, aki leginkább a támadások szervezésében jeleskedett. Jól bánt a labdával, így gyakran és könnyedén hozta helyzetbe társait, miközben a gólokkal sem maradt adós. Ha a helyzet úgy kívánta, kivette a részét a védőmunkából, sőt több ízben a kapuban is helytállt. Kiváló versenyzőtípusként megbecsülte a sikert, ugyanakkor nem viselték meg a kudarcok. A pályán kívül is laza volt és könnyed, aki jó humorral kontrázott, ha a társak ugratása éppen rá irányult.
Bár az élet időközben más irányba sodorta, felnőtt emberként sem szakadt el a focitól. Barátaival a szolnoki kispályás bajnokságban kezdett játszani. A játéka letisztult, a megszerzett meccsrutinnal a zsebében higgadtabbá is vált. Ami nem változott, hogy a csapat mindig, minden helyzetben számíthatott rá.
A Nyíregyházi Főiskola sportmenedzser szakán szerzett diploma megszerzését követően a Szolnok Városi Sportcentrum munkatársa, a kispályás bajnokság szervezője lett. E minőségében a játék tisztaságát, a „fair play” szabályainak betartását tekintette elsődlegesnek. A játékosok és csapatvezetők mindig bizalommal fordulhattak hozzá.
2017-ben bekövetkezett tragikus halálával egy ambíciókkal teli, tevékeny, a labdarúgás iránt elkötelezett fiatalember távozott a szolnoki sportéletből. Fájdalmasan korán, értelmetlenül – és örökre…